Történelmünk és kultúránk
Itt add meg az alcímet

Kisbárkány



Szláv személynévből eredeztetik nevét az eléragasztott jelző a falu méretére utal. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután birtokosa volt Guthi Országh Mihály nádor is.
Az 1548. évi adóösszeírás szerint üresen álló település. A törökök magyarországi kiűzése után készült összeírások viszont lakott területként jelzik: 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze.
A 18. században a Berényiek és a Jankovichok lesznek a földesurai. Nagy valószínűséggel a község szülötte P. Bárkányi János, aki a török veszedelem után, Szécsény városát és a Ferencesek kolostorát életre hívta. P. Bárkányi János a II. Rákóczi Ferenc hitbeli nevelője volt.
A község Salgótarjántól délnyugati irányba mintegy 20 km-re, a 21. sz. főútvonaltól 9 km-re helyezkedik el. A településtől délre halad el a Kék túra útvonal Cserháton átvezető vonala. A falu közúton Salgótarján és Pásztó irányából is megközelíthető, a közlekedés autóbusszal biztosított.
A község nyugodt, tiszta levegőjű környezetben fekszik, zsákfalu, ahonnan az út csak az erdő felé vezet tovább. A település legnagyobb értéke a szinte érintetlen természeti környezet, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Tepke vonulata, a Bézma hegy csoportja, a Zsúnyi és a Kis-Zagyva völgyében a Buda hegy. A megyében ezen a helyen találhatjuk a morfológiailag legváltozatosabb felszíni képződményeket. Meredeken kiemelkedő ormok, szép formájú dombok, szelíd lankák, mélyen feltáruló völgyek, kanyargó, csörgő patakok, kies mezők, virágos rétek váltakoznak utánozhatatlan harmóniába. Természetjárásra alkalmas, látnivalókban gazdag vidéke hazánknak, ahol a természet még kevésbé károsodott.
A település legfőbb látnivalója a római katolikus templom, melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.

Régtől lakott környék, a honfoglalás idejétől a Kacsics-nemzetség birtoka volt. 1265-ben a szomszédos Nagybárkányhoz hasonlóan a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. 1415-ig a Pásztohiak birtokolták a falut, abban az évben azonban Zsigmond király a Kazai Kakas családnak adományozta. 1454-ben azonban újra a Pásztohiak voltak Kisbárkány földesurai. Később Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthy család birtokába került Tapács pusztával és Fehérkő várával együtt. 1609-ben Rudolf király Berényi Ferencnek adományozta.

A település legjelentősebb látnivalója a falu végén álló római katolikus templom, amelynek lépcsőjéről csodálatos kilátás nyílik a Mátra vonulatára. Az esztétikus, gondozott környezetben álló templom az 1990-es évek közepén épült egyházi, önkormányzati és alapítványi támogatással.

A templom harangjának sajátos története van: egy Walser nevű nagyiparos budapesti gyárában öntötték 60 cm-es alsó átmérővel és 45 cm-es palásttal. A rimóciak tulajdonában lévő harangot 1927-ben adták el Kisbárkány községnek azzal a kikötéssel, hogy a rimóciak a szentkúti búcsú alkalmával, Kisbárkányon áthaladva megkongathatják. A harang értékét növeli, hogy ez a legrégebbi "rimóci vonatkozású" harang, amely egyvonalas "f" hangot hallat.

Havas Boldogasszony templom


Betlehem

Kicsiny falunk büszkesége 2015-től látogatható a karácsonyi időszakban


Úrnapi virágszőnyegeink

Már évek óta hagyomány, hogy Úrnapjára virágszőnyeggel borítjuk templomunk környezetét, néhány fotó a csodálatos alkotásokból

Látogatható kegyhelyeink


Az első és második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve

A parkban található díszkút

                    Elesett katonák nyughelye

Keresztút

2011. július 23-án -Nagy Richárd plébános szolgálati ideje alatt-, dr. Beer Miklós váci megyéspüspök megáldotta a közadakozásból épült Keresztutat.

Falutörténeti Emlékpark

Őseink fogadalom tétele:

Írásos emlék nem említi, hogy mikortól fogadalmi ünnepe Havas Boldogasszony a falunak, de már több emberöltő óta megünneplik az itt élő emberek augusztus 5-ét. Valamikor, régen hatalmas jégverés sújtotta a falut, tönkretéve minden termést a falu határában. A csapás után az ősök fogadalmat tettek, hogy Havas Boldogasszony napját megünneplik. Ezen az ünnepen a falu kis harangja hívott kicsit és nagyot a téren álló kereszt elé, innen indult a búcsú lobogókkal, Istent dicsérve Nagybárkányba, szentmisére. A zöldellő hegyekben, kanyargós úton szállt az ének: " Boldogasszony Anyánk..." 1943-tól a faluban zöld ágakkal készült sátor alatt tartották a szabadtéri szentmiséket. 2013. augusztus 5-re Edőcs László polgármester támogatásával elkészült a Falutörténeti Emlékpark, melyben helyet kapott a fogadalomtétel megjelenítése. A szobrokat Bagi András szobrász-fafaragó művész készítette, megáldotta dr. Beer Miklós váci megyéspüspök. Őseik hagyományait követve a kisbárkányiak máig emlékeznek és megünneplik Havas Boldogasszony ünnepét.