Történelmünk és kultúránk
Kisbárkány
Szláv személynévből eredeztetik nevét az eléragasztott jelző a falu méretére utal. 1265-ig a Kacsics nemzetség birtoka. Ekkor a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. E családok tagjai gazdálkodtak itt 1472-ig. Ezután birtokosa volt Guthi Országh Mihály nádor is.
Régtől lakott környék, a honfoglalás idejétől a Kacsics-nemzetség birtoka volt. 1265-ben a szomszédos Nagybárkányhoz hasonlóan a Rátót nembeli Porcz István, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok őse szerezte meg. 1415-ig a Pásztohiak birtokolták a falut, abban az évben azonban Zsigmond király a Kazai Kakas családnak adományozta. 1454-ben azonban újra a Pásztohiak voltak Kisbárkány földesurai. Később Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthy család birtokába került Tapács pusztával és Fehérkő várával együtt. 1609-ben Rudolf király Berényi Ferencnek adományozta.
A település legjelentősebb látnivalója a falu végén álló római katolikus templom, amelynek lépcsőjéről csodálatos kilátás nyílik a Mátra vonulatára. Az esztétikus, gondozott környezetben álló templom az 1990-es évek közepén épült egyházi, önkormányzati és alapítványi támogatással.
A templom harangjának sajátos története van: egy Walser nevű nagyiparos budapesti gyárában öntötték 60 cm-es alsó átmérővel és 45 cm-es palásttal. A rimóciak tulajdonában lévő harangot 1927-ben adták el Kisbárkány községnek azzal a kikötéssel, hogy a rimóciak a szentkúti búcsú alkalmával, Kisbárkányon áthaladva megkongathatják. A harang értékét növeli, hogy ez a legrégebbi "rimóci vonatkozású" harang, amely egyvonalas "f" hangot hallat.
Havas Boldogasszony templom
Betlehem
Kicsiny falunk büszkesége 2015-től látogatható a karácsonyi időszakban
Úrnapi virágszőnyegeink
Már évek óta hagyomány, hogy Úrnapjára virágszőnyeggel borítjuk templomunk környezetét, néhány fotó a csodálatos alkotásokból
Látogatható kegyhelyeink
Az első és második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve
A parkban található díszkút
Elesett katonák nyughelye
Keresztút
Falutörténeti Emlékpark
Őseink fogadalom tétele:
Írásos emlék nem említi, hogy mikortól fogadalmi ünnepe Havas Boldogasszony a falunak, de már több emberöltő óta megünneplik az itt élő emberek augusztus 5-ét. Valamikor, régen hatalmas jégverés sújtotta a falut, tönkretéve minden termést a falu határában. A csapás után az ősök fogadalmat tettek, hogy Havas Boldogasszony napját megünneplik. Ezen az ünnepen a falu kis harangja hívott kicsit és nagyot a téren álló kereszt elé, innen indult a búcsú lobogókkal, Istent dicsérve Nagybárkányba, szentmisére. A zöldellő hegyekben, kanyargós úton szállt az ének: " Boldogasszony Anyánk..." 1943-tól a faluban zöld ágakkal készült sátor alatt tartották a szabadtéri szentmiséket. 2013. augusztus 5-re Edőcs László polgármester támogatásával elkészült a Falutörténeti Emlékpark, melyben helyet kapott a fogadalomtétel megjelenítése. A szobrokat Bagi András szobrász-fafaragó művész készítette, megáldotta dr. Beer Miklós váci megyéspüspök. Őseik hagyományait követve a kisbárkányiak máig emlékeznek és megünneplik Havas Boldogasszony ünnepét.