Székelykapu szentelés

2021.09.12

"Béke a bejövőnek, áldás a kimenőnek" - áll a település kapujában


Székelykaput állíttatott a település a Falutörténeti Emlékparkban, amelyre áldás és szenteltvíz szállt Mária napja alkalmából. 

Különleges erővel rendelkezik a kisbárkányi székelykapu

Négy évvel ezelőtt megszületett egy ötlet a kisbárkányiak szívében: székelykaput állítanak a településen. Az elgondolás azóta testet öltött a helyiek adományainak, illetve Bagi András és Sáfrány István fafaragómesterek munkájának hála. A község és a lakók vendégszeretetét szimbolizáló alkotást a napokban avatták fel.

Bozó Rebeka fotóiból készült válogatásunk, hálásan köszönjük neki a képeket.

Engedjék meg, hogy a székelykapu tervezésének, állításának gondolatát megosszam Önökkel néhány sorban.

Négy évvel ezelőtt a Magyarok Világszövetsége jóvoltából Kisbárkányba a Havas Boldogasszony templomunkba érkezett a Korona eredeti másolata a Magyarok Nagyasszonya - Szent Korona Lovagrend kíséretében. A Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese Bottyán Zoltán a Korona ünnepség keretében településünknek adományozta a kicsinyített Szent-Korona másolatot. Az elnök úr gondolataiban kiemelte, hogy Kisbárkány egy 120 lelkes színmagyar Nógrád megyei falu, amelyre a Magyarok Világszövetsége úgy tekint, mint a Szent Korona jegyében történő nemzetépítés mintájára. Sajtószolgálatuk 16 részes sorozatban mutatta be e közösség alkotó erejét, amely méltóvá tette Kisbárkányt arra, hogy innen induljon a Szent Korona nemzetépítő útjára. Kisbárkány a Szent Korona nemzetépítő toborzó útjának kiindulópontja, ahol elevenen élnek a Szent Korona Országára jellemző, közösségi erőt formáló hagyományok. Ezt követően, még 2017. szeptemberében a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyén, Pásztón fogadalmat tesznek a kisbárkányiak, a fogadalmat a Magyarok Világszövetségének elnöke és elnökhelyettese fogadja. Pásztón, a kishegyi szabadidőparkban néhány éve avatták fel a "Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyét". Ma a kis domboldal tetején egy büszkén álló kettőskereszt, egy turulszobor és egy közadakozásból épített márványemlékmű fogadja az ide ellátogatókat. Az emlékhelyhez vezető lépcsősor alján található székelykapuhoz érkeztek először a fogadalomtevők. Itt fogalmazódott meg bennünk a gondolat a Székelykapuval kapcsolatban. És most itt állunk. Ismét bizonyítást nyert e kis közösség alkotó ereje. Hálás szívvel köszönjük, hogy adományaikkal támogatták a kisbárkányi Székelykapu megvalósítását! Hálás szívvel mondunk köszönetet településünk díszpolgárának, Bagi András fafaragó művész úrnak, és Sáfrány István fafaragó úrnak, akik a kivitelezési munkálatokat elvégezték.

A székelykapu: Erdély öröksége a világnak

Nem ritka a világban, hogy egy kapu többet jelent puszta bejáratnál. Nem mindegy viszont, hogy dicsekvéses uralkodásvágy, vagy hit és szeretet építi azt. Szinte nincs olyan magyar ember, akinek a figyelmét még nem vonta volna magára e faragott remekmű akár a Kárpát-medencébe, vagy akár a világ legtávolabbi sarkába épített darabja.

Aki látott már ilyet élőben, annak valószínűleg nemcsak a szemét, de a szívét is gyönyörködtette a látvány. A házak előtt ékeskednek a hagyományos galambdúcos cserfakapuk, amelyek rendszerint igen szép domborművű faragványokkal, metszvényekkel, dús arabeszkekkel és növény ornamentikával vannak ékesítve, élénk, kirívó színekkel kiemelve. Vannak jól ismert jelképek, szimbólumok, melyeket előszeretettel használnak fel a székelykapuk díszítéséhez. A jelképeknek jelentésük is van, és különleges erőkkel bírnak a népi hagyomány szerint. Nincs olyan székelykapu, melyen ne lenne rajta a Nap jele, vagy a hatszirmú napvirág. Ennek neve Rosetta, naprózsa. Egy másik jelkép a forgó rózsa, vagy pörgő rózsa. Jobboldalon, a napirányba forog, úgy, ahogy a Nap látszólag körbejárja a Földünket. Baloldalon pedig a Föld forgásirányának megfelelően. Egyik forgó rózsa a férfit szimbolizálja, a másik pedig az asszonyt.

Ezeknek a kapuknak rendszerint két köríves nyílása van. Az egyik a nagykapu, melyen át szekerekkel járnak és a gyalog- vagy kiskapu, ahol az emberek közlekednek. A nagykapu magas, fölötte betöltetlen tér marad. Hogy ne tegye nehézkessé a könnyített kapuzatot dús alakítású díszművezett, vagy áttörve alkalmazott körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítménnyel van betöltve, de sohasem marad el a felirat, mely a készíttetők nevét és az évszámot rejti.

Fő szerkezeti elemei: kaputalp, "kapuzábé" /kapu oszlopok/, szemöldökfa, kapuszárny, az összetett kapuknál "kaputükör" /a kapuszárny feletti terület/, egyes típusoknál "galambbúg" /a kapu szemöldökfája, felső fríze és az esővédő zsindely héjazat közötti galambdúc sor/. A székely-kapu alkatrészek legyártása, majd az összeállítás is rendkívül gondos munkát igényel. Az elemek eresztékkel, csapozással és egyéb fakötés variációkkal kötődnek egymásba, a kötéseket helyenként faszögek rögzítik. Csavarokat, szegeket csak nagyritkán használnak. A kapu díszítő faragása az utcafronti területre koncentrálódik. A díszítmény többnyire relief faragású. Ívesen hajló, burjánzó virág kompozíció, néha ember és állat ábrázolással, szöveges felirattal. Egyes területeken ékrovásos faragással készített virágozó kompozíció, és önálló díszítőelemek használata jellemző.

A motívumok nagyon fontosak voltak a magyarság életében, hiszen a rovásírás mellett ezzel "írtak". Olyan rendezett, logikus rendben alkották meg az eleink ezt a motívumrendszert 1000 évvel ezelőtt, hogy a legtöbb sztyeppei néppel megértették egymást a motívumokon keresztül, hiszen azonos jelentéstartalommal bírtak. Maguk a szimbólumok visszavezethetők a természeti elemekre, égitestekre, növényekre, totemállatokra, és a férfi-nő kapcsolata, amelyek a régi magyarság kultúrájában fontos szerepet játszottak. Hogy miért kerültek fel ezek a szimbólumok a fára? A válasz az ősmagyarok (és a XIX. századig a vidéki magyarság) mágikus gondolkodásában található: ha egy tárgyon rajta van valaminek a képe, akkor annak a tulajdonságait a tárgy is hordozza. A magyar motívumkincs kimeríthetetlen, Nemes Sándor szerint motívumokban (és egész népművészetünkben is) Európa nagyhatalma vagyunk, mivel csak tulipán-motívumból több száz variációt ismer, melyek mind mást jelentenek! Ez vonatkozik a többi motívumra is.

Tulipán: Az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható. Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is.

Szegfű: a magyar népművészet másik kedvelt virága, rengeteg változata létezik. A férfi jelölője, komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta. Térben magasabban szokott állni a kompozícióban, mint a többi virág.

Rózsa: Középkori eredetű, szintén gyakori minta a népművészetünkben. A rózsa is áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül.

Indák és különböző levelek: a leveles, néha tüskés indák fokozzák a kompozíció hatását a burjánzásukkal. S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkezhettek, de később elnövényesedtek. Az indák felfelé törő irányúak, melyek az élet folytonosságát, a lélek felemelkedését, a léleknek holta után az istenhez vezető útját jelképezi.

Székelyföldön találhatunk 150-200 éves vagy éppen régebbi kapukat is. Ezek általában a fametszés nagy tökéletességéről és a keleti építészet iránti nagy szeretetről árulkodnak. Inkább díszként, mint szükségesként állnak, hiszen a hagyományos székely vendégszeretet nem igazán engedi meg a kapu bezárását. "tárva van boldog-boldogtalan előtt, mint a székelyek nyílt, emberszerető szíve."

A régi székelyházak rendszerint L alakú tornáccal és egy "tisztaszobának"' nevezett szobával rendelkeztek, mely keletre néző ablakokkal volt ellátva. A kapu pedig, mely a telekhatárán állt, olyan távolságra (feltételezés - a Szerk.) volt a háztól, hogy amikor reggel kijöttek a tornácra "napköszönteni", akkor a felkelő Napot a "keleteltházba" a megfelelő helyre épített kapun a nagyívében látták felkelni.

A székelykapuk a rájuk vésett szimbólumokkal, történetekkel mintegy kaput nyitnak, betekintést engedve a történelmi múltba és a misztikus világba egyaránt. Talán nincs még egy ilyen ember készítette csodás alkotás, mely a nemzet történelmén át, egészen a mennyországig repíti a szemlélőt, s mely olyan precizitással készült, hogy egy adott napszakban egy adott pontból díszein keresztül udvarába bocsájtja és megeleveníti gazdájának magát a Napot.

Képzeljük el milyen komoly és precíz tervezésről árulkodik ez és milyen csodálatos látványt nyújthatott a jelenség! A székelykapu kéri, csalja a napot: "gyere be az életembe"; nincs az európai népek között a mai napig egyetlen másik sem, mely ilyen módon és ennyire tisztelné a Napot. Nem istenként, hanem mint a földi környezetünk teremtő nagy hatalma, olyan hihetetlen módon tisztelték a Napot. Képesek voltak kaput építeni, hogy ne csak az égbolton (Mária kapuja), hanem az ember kapujában is megjelenjen.

Legyen ez a hittel és szeretettel épített kisbárkányi székelykapu a mi vendégszeretetünk jelképe, s mint ahogyan a felirat is árulkodik rajta, hozzon békét a bejövőnek, áldást a kimenőnek! Életem érted áldozom én, csak te szabad légy drága hazám - áll az idézet a bal oldalán. Legyen ez a kapu a település kapuja, hogy a Nap Mária kapuja mellett ebben a kapuban is ragyogjon!


A Nógrád Megyei Hírlapban megjelent cikket az eseményről itt online is elolvashatja.